Ősanya, a férfinép által kikiáltott ellenség, spirituális női energiák hordozója vagy csak egyszerűen egy Valódi Nő? Lehet szeretni vagy gyűlölni, egy biztos: ha nő vagy, a dalai nem hagynak hidegen. (Kép forrása: Wikipédia) 

Bevallom őszintén, noha tudtam ki ő, az én lelkemmel eddig még nem jött szembe… egészen mostanáig. Gondoltam utánaolvasok a válásával kapcsolatos dolgoknak, így botlottam a Youtube-on a Lifetv, Utazás a lelked körül, Peller Marianna vezette műsorára. Miközben néztem a 2019. márc. 11-én feltöltött adást, közben csapongtam és gondoltam belehallgatok a dalaiba. Ekkor ért a sokk: a Családbörtön, a Szabadon, a Hazatalálok én, az Amúgy egy jó ember… eltrafáltak rendesen, kész voltam. Miért nem hallottam eddig ezeket – ostoroztam magamat. Újabb sokk a kommenteknél: hát szerintem nem „egy naggyon veszélyes liberálnáci előadó, totál tehetségtelen”! Visszaugrok inkább a műsorra, hogy ne hagyjam magam teljesen kizökkenteni az éneklése-zenélése okozta áramlásból.

Hitelesen hangzanak a szavak:

Ami nagyon nehéznek tűnik akkor, egy nagy átmenet, egy nagy változás az,

utána mindig egy sokkal teljesebb élet felé vezet. /Palya Bea/

Igen, nem kivételezik vele az élet, ugyanolyan hús-vér nő, mint te vagy én. Ő is megszenvedi az újabb lélekszintre emelkedést – csodálatos az említett Weöres Sándor vers (gyors kutakodás után rátalálok, Amikor még kicsi fiú voltam a címe), itt megtalálod: http://wsc.blogger.hu/2013/12/01/weores-sandor-amikor-meg-kicsi-fiu-voltam

„kínom olyan kerek, égi-tiszta” – idézi a műsorban Bea az utolsó sort, vagyis én is, te is, ő is, mindannyian megfizetjük mindennek az árát. Ha úgy döntesz, hogy a gyereked apjával nem megy tovább és új életet kezdesz, annak is; ha az utolsó lelkedet is kilehelted és minden eszközöd elfogyott már, hogy a gyerekedet észre térítsd, annak is; ha belefásultál a mindennapos, végeláthatatlannak tűnő robotba és megvalósítod az álmodat, annak is; ha feladod a beteg, haldokló szülőd ápolását és inkább beadod egy otthonba, igen, annak is, mindennek megfizeted az árát. Könnyek, lelki fájdalom és kiáltás nélkül nem születik erre a világra semmi új dolog sem.

Újrahallgatom az Amúgy egy jó ember-t.

Bevillan egy epizód a volt barátnőmmel történt beszélgetésünkről (max. megint szexistának leszek bélyezegezve az ellenkező nem részéről :-) ). Arról mesélt éppen, hogy az akkor már többször, péntek vagy szombat esténként szórakozásra, koncertekre vágyó, el-eljáró férje hajnalban, amikor haza szokott menni, felkelti őt, mert

Az én férjem kanos mindig, álmomból is úgy felver,

hogy asszonynak kötelesség, de amúgy egy jó ember.

Némán hallgattam a történetet, tán még el is pirultam, mire nagy nehezen kipasszíroztam magamból a kérdést, hogy: - És nem vagy álmos, hogy van kedved ehhez hajnalban? - Ki szoktam menni zuhanyozni, ő meg utánam jön és ott szoktuk csinálni a kádban, hogy a gyerek ne hallja - válaszolta. Milyen jó sorom van, meredtem némán magam elé és mennyi minden lehet, amikről nekem fogalmam sincs, hogyan élnek mások. Valahol sajnáltam magamban őt, bár végül is meggondolva, nem is tűnt olyan szomorúnak az elbeszélés :-), csak én gondoltam annak.

Egyik szombat este, amikor csak ketten voltunk a párommal otthon, gondoltam egy merészet: a laptopról megnézett film után el kezdtem neki bejátszani az Amúgy egy jóember-t. Ne tudjátok meg milyen szitkozódás lett belőle! Elmondta, hogy eddig se volt jó véleménye róla, ezek után pedig tuti, hogy nem normális a nő, nem véletlenül váltak el – dohogta ingerülten. Mondanom se kell, jó nagy veszekedés lett belőle. Tehát Palya Bea felkerült a tabutémáink listájára. Nektek van ilyen?

Visszaugrok a dalokra, csak peregnek az órán a percek és hallgatom, csak hallgatom. Ekkor már tudom, hogy poszt lesz belőle, fénykép után kutatok, helyette egy újabb videóba botlok: A gyermek énbennem, Kálloy Molnár Péterrel, persze, hogy benne van az X. Az idő telik, legalább háromszor hallgatom meg.

Egyszer csak észreveszem, hogy minden egyes videós köröm végén a Hazatalálok én című nótánál kötök ki. Molyolom a szavakat és rájövök:

ez a dal a Valódi Nők himnusza lehetne! Ez az a pillanat, a katarzis, íme, Palya Beás lettem. Teljesen mindegy, hogy milyen élethelyzetbe kerülünk, a szöveg feltárja a döntés előtti kétségeinket, a változtatás hívó szavának kényszerét, aminek ilyenkor nem tudunk ellenállni ezer meg ezer észérv ellenére sem, az új eljövetelének szükségességébe és igazságába vettet hitet, a múltunk visszatartó erejét és az abból magát kitépő lélek szabadságának csodáját. Remélem, hogy te is meghallod a „hívó hangot”:

El kell indulnom

Kimondom végre

Egyedül ez számít

és hazatalálsz önmagadhoz.

Igen, most egy olyan időszakom van, amikor megérintett az éneke, a mondanivalója, azt hiszem ma már megérte felkelnem, hálát adok érte és remélem, hogy téged is magával sodor. Hiszem, hogy Bea dalainak hallgatásával még jobban megismered a női lelked sokszínűségét, jobban elfogadod azt, amilyen vagy, megtanulod értékelni a nőiség adományának ajándékát, és erőt kapsz ahhoz is, ha életed valamelyik területén eljött a változás ideje. Kívánom, hogy e dalok érintsék meg a te lelkedet is, mert „Minél harmonikusabb, szebb, szívhez szólóbb egy dal, annál magasabbra emeli a rezgésszintünket, így segítve lelkünk és testünk gyógyulását.” (LifeTv, Utazás a lelked körül, Peller Marianna, 2019. márc. 11.)

Ugyan nem hoztam létre a szavazást, de írd ide kommentbe, hogy Palya Beás vagy, vagy nem!

Teljesítsd be női küldetésed!

Ha tetszett a bejegyzés, légy szíves oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Továbbiakért kövesd a Valódi Nő blog Facebook oldalát!