Teljesítsd be női küldetésed!

Valódi Nő
Ablakodnak repült egy rigó? - Madármentési gyorstalpaló

kisfakopancslogo.jpg

Madár repült az ablakodnak? Így hozd ki a sokkból, kérj segítséget az MME-től!

Nem szándékoztam posztot írni a tegnapelőtt este történtekből, de nem tehetem meg, hogy kihagyjalak belőle. Hiszen ha nem is sokat, de azért közösen tanulhatunk ebből is valamit.

Tehát: elvetemült exatlonos szurkolásban voltunk, amikor egyszer csak egy hatalmas koppanást hallottunk az egyik ablakon. A hang valahonnan a konyha felől tört be a nappali tv-zajába. - Ez egy madár lehetett – állapítottuk meg, de nem hagytuk, hogy kizökkentsen minket a Dorci-Viki-féle, küzdelemnek aligha nevezhető pályánvánszorgásból. Épp el kezdett odakint sötétedni, nemsokára jön a fiú-párbaj – gondoltam, amikor eszembe jutott az előbbi koppanás. Nem is lehetett kis madár – morfondíroztam magamba, hiszen verebet már sokszor hallottam az ablakon koppanni, de ez egyértelműen nagyobb hang volt. Most már egyre nehezebb volt a tv-műsorra koncentrálnom és alig vártam, hogy jöjjön a reklám: elhatároztam, hogy megnézem, van-e valamilyen madár leesve odakint. Titkon abban reménykedtem, hogy nem lesz, illetve ha találok valamit, akkor magamban kértem a jóistent, hogy ne legyen sérült, ne lássam szenvedni, akkor inkább döglött legyen. Már nem kötötte le a figyelmemet a várakozásom, hogy bárcsak a szőke barátnője ejtené ki Dorcikát, hátha így rendezi az élet újra egyenesbe a mérleg serpenyőjét azért cserébe, hogy Bogit párbajozni küldte. Még futottak a lányok, amikor én a konyhaablakok párkányait szemrevételeztem, hátha megpillantok rajtuk egy madarat, vagy valami sérülésnyomot árulkodó jelként, de semmi. A dívány irányába sietve, hirtelen irányváltással magamra kaptam a pulóverem, betűrtem a derekamat: – Kimegyek, megnézem nincs-e ott a madár – jelentettem ki. Épp jött a reklám, a fiúk elkezdtek felugrálni a helyükről, fiam a telefonjával, libasorban masíroztunk a hidegben madárkeresésre. A teraszról leszaladva, jobbra kanyarodva gyalogoltam végig a ház körüli járdát, fel nem emelve a fejemet, nehogy a kelleténél előbb lássak valami madárszenvedést.

A negyedik kanyarban aztán megpillantottam: ott feküdt a hideg térkövön már kb. tíz perce. Lassan közelítettem, hogy lássam, vajon mozog-e. Igen – örültem meg: balról-jobbra próbálta mozgatni a kis fejét, de felemelni nem tudta. Elszomorodtam. Mikor a fiúk is körbeállták, határozott, de halk suttogással állapítottam meg: – Harkály. Szegénykének még így is át kellett esnie a kötelező fotózáson, csak ezután voltunk képesek a logikus, madárka érdekében történő gondolkodásra. Az állapotfelmérés alapján, hogy: lélegzik, jobbra-balra mozgatja a fejét, nem látni a jobb lábát, pislog a szemével, a fiam szemből való közeledésére el kezdett remegni és gyorsabban vette a lélegzetet, a következő diagnózisok jöttek szóba. Ugyan nincsen nyílt törése, mivel vért nem láttunk, befelé ugyan attól még vérezhet, eltörhetett a nyaka is, mert emelni nem tudta a fejét, és az eltűnt jobb láb is talán törött, de nem volt szívem hozzányúlni. Mégis élénknek tűnt a tekintete, amit pozitív jelnek ítéltem. Úgy döntöttünk, hogy bevisszük az állatkórházba.

Nem vittük be, ugyanis nem volt nyitva. Még telefonos segítségnyújtás sem volt! Állatorvosi ügyelet a szomszéd megyeszékhelyen lett volna, hát ez gáz – állapítottam meg, oda azért nem utazunk. Kezdtem aggódni… Kezdjek el állatorvosokat felhívogatni? Géza, el kezdte fennhangon olvasni, hogy milyen madárról is van szó. Persze ez egyre jobban idegesített. – Megoldást keress, ne a madárról olvass! – emeltem meg a hangom. Nagy fakopáncs, Dendrocopos major latinul – folytatta csak tovább. – Lesz neked akkora major pofon, ha nem hagyod ezt abba – mérgelődtem. Milyen állat ez? Madár, tehát madárvédőket nézzétek! – adtam ki a parancsot. Géza tovább olvas, őrület. Tudom, hogy szereti az állatokat, akkor most miért csinálja ezt, amikor minden perc számít?

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (továbbiakban: MME) honlapja, végre gondoltam, de az otthoni madárvédelemtől, a Madárbarát programon, oktatáson, turizmuson át minden szembejött csak az nem, amit kerestem. Aztán egyszer csak felcsillant a remény, de addig kb. értékes tíz perc telt el. A megyei helyi csoport dolgainál találtam egy Iránytű madármentéshez alcímet: izgatottan keresgéltem a környező településekhez megadott nevek és telefonszámok között. Már tárcsáztam is a legközelebbit: kicsöngött de hangpostára kapcsolt :-( . Még egy, az se vette fel. Végre, a párom szerinti legtávolabbi MME kapcsolattartó végre beleszólt a telefonba. Kálváriánk, és ez alapján a beszélgetés alapján mondom el, hogy miket is javasolt tudnod egy madár megmentéséhez.

Feltehetőleg sérült madár mentésének lépései:

  • Nem kell kapkodni! A madarak az ütéstől érthetően agyrázkódást kaphatnak, de ha hagyunk fél órát számukra, ennyi idő alatt magukhoz térhetnek és önállóan elrepülnek. Tehát az első fél órában csak figyeld meg egy közeli helyről, majd hagyd nyugalomban, egyedül az állatot.
  • Amennyiben ez alatt a fél óra alatt is feltételezhető, hogy esetleg macskatámadás éri, próbáld a cicádat elzárni, és a madarat nem inzultálni.
  • A fél óra alkalmas arra, hogy megpróbáld meghatározni, hogy milyen madárról is van szó, feltérképezd, hogy milyen sérülései lehetnek és az MME honlapján kikeresd a lakómegyéd kapcsolattartóit. http://www.mme.hu/csoportok
  • Hívd fel az MME megyei kapcsolattartóit addig, amíg valaki fel nem veszi a telefont. Tudd, hogy ők CSAK szóbeli segítséget adnak.
  • Aczél Gergely nagyon lelkiismeretesen azt is elmondta, hogy ha a fél óra elteltével sem repül el a madár, meg kell próbálni papírdobozba tenni. Ha kisebb testű, akkor megfelel egy cipős doboz, a lényeg, hogy vágjunk az oldalára szellőző lukakat. Mivel általában erős csőrrel, karmokkal rendelkeznek, ezért javasolt valami vastagabb kerti vagy munkavédelmi kesztyűt húznod az esetleges sérülések, fertőzés elkerülése miatt.
  • A honlapon további útmutatást is találhatunk: ha nagyobb testű madárról van szó, akkor a lenyugtatásában segíthet, ha könnyű ronggyal, takaróval, pulóverrel borítjuk le a fejét, ez megkönnyíti a befogást. Ne felállva (ez félelmetes számára), hanem guggolva közeledj felé.
  • A dobozba tehetsz néhány marék füvet, vagy újságpapírt az ürülék felszívására.
  • Kicsi madárnál, vagy ha csak több nap múlva tudnak érte jönni, egy vastagabb faágat is keresztülszúrhatsz a dobozon, ami ülőfaként szolgálhat.
  • Az MME kapcsolattartó megadja neked azt a személyt, aki általában valamelyik közeli nemzeti park Természetvédelmi Őrszolgálatának a tagja és jogosult arra, hogy személyesen begyűjtse a sérült madarat. Ő fogja elvinni valamelyik közeli madármentő állomásra.

A madárnak nincsen szüksége elsősegélyszerű etetésre, itatásra. Ez ügyben mindenképpen fontos, hogy az MME kapcsolattartóval konzultálj, hiszen az etetéshez előbb meg kell állapítani, hogy magevő vagy ragadozó madárról is van szó. A legfontosabb a megfelelő, kiegyensúlyozott hőmérséklet és a csendes, sötét, nyugodt környezet biztosítása, hogy kihozd a madarat az őt ért sokkból. További információkat itt találsz: http://www.mme.hu/serult_madarat_talaltam 

Történetemet befejezve: mire a telefonbeszélgetés végére értünk, én kiszaladtam, hogy megnézzem a madarat, de csak hűlt helyét találtam. Vegyes érzelmekkel állapítottam meg, hogy elrepült. Végigpásztáztuk a kerítés előtti bokrokat, fákat, de sehol sem találtuk.

Happy End. Milyen jó lett volna az elrepülését levideózni, de elszalasztottuk a pillanatot. Kárpótlásul nézd meg ezt a kis „harkály-paradicsomot”.

kisfakopancsmme.jpg

Utólag megpróbáltam beazonosítani, szerintem a mi kis jövevényünk egy Kis fakopáncs volt. (Kép forrása: http://www.mme.hu/magyarorszag-madarai/csaladkereso/Harkályfélék#keresotop ) Csodás ajándék volt így, közelről látni egy ilyen vad madarat.

A további madárvédelmet illetően – Aczél Gergely szerint –, célszerű az ablakokra fekete madárfóliát ragasztani, ha viszont így is gyakori az üvegnek repülés, akkor pedig szúnyoghálót kifeszíteni az ablak elé, így kevésbé sérülnek az állatok. Te mentettél már madarat? Milyen madár volt és hogyan sikerült a mentés?

Ha szeretnéd, hogy kommented bekerüljön a Valódi Nő kézikönyvbe, csatlakozz a Valódi Nő Facebook csoporthoz:

https://www.facebook.com/groups/427112458156085/?source_id=654622728041634

Teljesítsd be női küldetésed!

Ha tetszett a bejegyzés, légy szíves oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Továbbiakért kövesd a Valódi Nő blog Facebook oldalát!

www.facebook.com/valodinoblog

A bejegyzés trackback címe:

https://valodino.blog.hu/api/trackback/id/tr9715726706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jagdpanther 2020.05.29. 17:26:50

A fôkép az priceless...
Ki is hajítottam a madaras könyveimet, mindez idáig félre vezettek a fajokkal