Gyerekkori emlékeim a cigányságról, a velük való együttélésről. Te hogyan vizsgáznál egy „cigányos” helyzetben? (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Kezdjük a címnél, ami Havas Henrik szájából hangzott el. Noha még csak nem is lebecsmérlően próbálta meg használni a fenti szókapcsolatot, mégis nagyot ütött annak a szimpátiának a kemény pajzsán, amit a polgármester iránt, tettei kapcsán éreztem.

Amikor először hallottam munkásságáról, szó szerint világmegváltó embernek gondoltam.

Ne ijedj meg, nem fogom most én is századikként elsorolni azt, amit a fenti videóban is láthattál. Mégis már több hét telt el, és valami miatt úgy érzem, hogy meg kell emlékeznem róla, kikívánkoznak a cigánysággal kapcsolatos emlékeim, s ezek – ha lágyan foszladozva is a feledés homályában –, de elnyomhatatlanul beivódtak a gyereklelkembe. Havas szerint Bogdán hangja és személyisége magában hordozta a szomorú végkifejletet. Ezt ő tudja. A roma férfi tragédiája viszont talán éppen abban rejlik, hogy noha cigánynak született, szellemben és lélekben ő már „elindult” egy másik világ, egy más minőség, a magyarság felé. Tehát ott legbelül már nem volt cigány, de magyarként se tudott a szó teljességében élni. Egy olyan „magyaros” helyzetbe került, aminek a konfliktusát nem tudta talán megoldani önmagában.

Azt is mondta Havas, hogy „Olyan típusú ember, mint Bogdán László, mindenütt van.” (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt ő Bogdán emberi bizonytalanságaira és bizalmatlanságára célzott.) Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy NINCS mindenütt ilyen ember, mint ő volt. Ha lenne, akkor nem lenne cigány-kérdés Magyarországon. Nem is kívánok abban vájkálni most, hogy ő büntetett előéletű volt vagy nem, hiszen csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit. Ő viszont tett. Annak ellenére, hogy tudjuk milyen ideg- és lélekőrlő olyan embernek segíteni, aki csak megy a saját feje után. Magyarázhatod egyszer, tízszer, százszor, ha nincs az adott emberben egy belső indíttatás az irányban, hogy változzon, akkor nem fog! Ha te beledöglesz, akkor se, hanem fejjel megy neki a falnak.

Bogdán pedig elmondta, ha kellett százegyedszer is, szép ruhában, a földben krumpli után kotorászva.

A mostohaanyámat juttatta eszembe, aki a cigánygyerekeket tanította egy kis somogyi faluban, egy gyógypedagógiai osztályban.

A cigányasszonyok mind felnéztek rá ezért. Felhatalmazást adtak neki, hogy „Csak jól kalapálja meg Erzsi néni, ha nem ért a gyerek!”, így egy túlkoros fiú kopasz fején rendre csattant a bot, de az csak nevetett tovább az órán. Megtanította őket a testi higiéniára, hogy a taknyot ne a kezükbe töröljék, rendszeres program volt a tetűirtás, a körmök tisztaságának vizsgálata, lányoknál a menstruációval kapcsolatos teendők. A dolgozni akaró anyáknak rendszeresen adott napszámos munkát, együtt kapált velük a kertünkben. Mégis akadt olyan cigányasszony, aki egy esti buliban a kultúrházban, meg akarta késelni őt. Pedig éjjel is hozzá futottak – nem az orvoshoz –, hogy „az embernek bélcsavarodása van, Erzsi néni, hívja már ki a mentőket”. Akkor ő az éjszaka közepén felkelt, ment a postára, ott volt egy nyilvános telefon egy fali szekrényben, amin kihívta a mentőket Kaposvárról. 

Gyerekként – úgy 1979-80 táján – tágra nyílt szemmel bámultam, a Balaton feletti megyeszékhelyről odacsöppenve, ahogy az asszonyok a boltban, hatalmas kendőjükbe csavarják a nagy, 3 kg-os kerek kenyeret, meg a többi vásárolt holmit és a hátukra vetik, ahogy a purdéikkal (purdé=cigánygyerek) is tették. (Kép: Max Pixel)

A sokszor télen is mezítlábas gyerekek szívták az otthonról lopott cigit: a barna dobozos, fehér csíkos Románc-ot, a Fecskét, vagy a füstszűrő nélküli Kossuth-ot. A felnőttek a Csongor szivart pöfékelték. (Kép: Józsi bácsi oldala facebook.com)

A mostohaanyám, vagyis Böbe szerint a faluban élő cigányok teknővájó romák voltak eredetileg. A mi időnkben már nem faragtak semmit sem, csak a szomszédok krumpliját szedték fel, a pofázós süldő pulykákat négyesével lopták a zsákba még kutya mellől is éjszaka. Szegény bácsit, a falun kívül, a római amfora darabok lelőhelye mellett, pár tízezer forintért érte utol – idő előtt – a halál.

Mivel a Böbének hamis hangja volt, ezért volt, hogy bevitt engem gyerekként az iskolába, hogy tartsak az összevont osztálynak énekórát. Így a Csillag Boris, tudom a nevedet… kezdetű dalt, amit én tanítottam nekik, még évek múlva is énekelték a cigánygyerekek.

Jómagam, Fekete István szülőfalujába, Göllébe jártam iskolába. A legmagasabb gyerek az osztályban, az Orsós Jóska volt, a valaha látott legcsillogóbb és legfeketébb szemekkel. Az osztálytársaim azt mondták, hogy olyan „pestiesen” beszélek, ezalatt azt értették, hogy e-vel mondom a szavakat.

 Több éven keresztül ültem egy Bogdán-lánnyal egy padban, a Ceci pedig barátnőm is lett.

Amikor eljött az egymáshoz utazás ideje, akkor viszont belekerültem abba a bizonyos „cigányos” helyzetbe. A mostohaanyám ugyanis elmagyarázta, hogy barátnő ide vagy oda, ő bizony cigány. Én elhívhatom hozzánk, de engem nem engednek oda. Akkor még nem értettem ezt az egészet. Mikor elmondtam a fekete hajú és szemű lánynak a helyzetet, ő elsírta magát.

https://www.facebook.com/watch/?v=534315397077026&extid=ud5bJbq38dNTOqLQ

Fiatalon kellett szembesülnie a megkülönböztetés bélyegével. Ezirányú tapasztalatait fogalmazta meg 1919-ben Heléna, a Parno Graszt énekese is ebben a videóban.

Én pedig szörnyen vizsgáztam: azt tettem, amit a szüleim kívántak, és felsőben már a szőke hajú, kék szemű Karolinával barátkoztam.

Ceci emlékkönyvembe írt sorai konzerválták a jövőnek, a soha el nem múló barátság, hamar elpukkanó léggömb – vízióját.

Hát igen, szó szerint cigány az a bizonyos cigányélet. Segítünk, segítünk, de a mérföldköveknél visszalökünk.

Globális nemzeti lelkiismeretünket a fenti megzenésített vers szólaltatja meg.

Mindezek után pedig remélhetőleg beszédünk is a tiszta, belső lényünkkel egyező meggyőződésünket, nem pedig a meghasonlott szavakat fogja közvetíteni mások felé.

Neked milyen emléked van a cigányságról? Van-e valami megbánni valód velük kapcsolatban?

Ha szeretnéd, hogy kommented bekerüljön a Valódi Nő kézikönyvbe, csatlakozz a Valódi Nő Facebook csoporthoz:

https://www.facebook.com/groups/427112458156085/?source_id=654622728041634

Teljesítsd be női küldetésed!

Ha tetszett a bejegyzés, légy szíves oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Továbbiakért kövesd a Valódi Nő blog Facebook oldalát!

www.facebook.com/valodinoblog